Hol volt, hol nem volt, volt a világon egy szegény ember; annak volt egy felesége, három leánya meg egy kis malaca. Egyszer megölték a kis malacot, a húsát felkötötték a padlásra.
Már kolbásza, hurkája, sonkája, mindene elfogyott a kis malacnak, csak a gömböce volt még meg. Egyszer arra is ráéhezett a szegény asszony, felküldte a legöregebb leányát a padlásra:
– Eredj leányom, hozd le azt a kis gömböcöt, főzzük meg (...)
Forrás: Arany László, Magyar népmesék
Zene: Chopin, Etüdök. Opus 10 (1, 5)
